Pihenj vagy bulizz Mezőhegyesen, egy 100 éves iskolában!

Peregi Vendégház és Iskolamúzeum, Mezőhegyes, 47-es major

47-es major, Külsőpereg, hrsz. 1420.
Mezőhegyes
5820
GPS-koordináták:
46.29299
20.89861

Telefon: 00 36 70 3765034
csanadaradtorontal@gmail.com, peregivendeghaz@gmail.com

Programlehetőségek

A Peregi Vendégház mellett halad el a Marosháti túraútvonal-hálózat egyik útvonala. A közelmúltban kitáblázott, jelentős részben földutakon vagy kisforgalmú aszfaltozott utakon haladó útvonalakat kerékpárral, gyalogosan vagy lóháton egyaránt be lehet járni. A hálózatról részletes térkép is elérhető itt, vagy beszerezhető a mezőhegyesi Tourinform-irodában. A Vendégház közelében található legfontosabb látnivalók a következők: 

- csikótelep a 48-as erdőben (csak előzetes bejelentkezéssel látogatható)

- Kráter és emlékmű a 48-as erdőben (az 1955-ös gázrobbanáskor keletkezett tó)

- Zabos torony a Battonya-Mezőhegyes főút mellett (épült 1820 körül)

- Gluzek Gyula elevátormagtár az 57-es majorban (korában Európa-szerte nem volt párja, teteje 1988-ban leégett)

- Békás-tó (hangulatos horgásztó és kirándulóhely Mezőhegyes szélén

- bejelentés nélkül is látogatható lóistálló, egységes hangulatú épületek a 39-es majorban

- vaddisznófarm a 46-os majorban

- 200 éves tölgyfa Tompapusztán

- Arad és Csanád megye régi mezsgyéje, védett növényekkel a román határ mellett

- Battonya látnivalói: a 7 templom városa, szerb ortodox templom 1779-ből, egyedülállóan szép ikonosztázzal, román ortodox templom,  Molnár C. Pál emlékház, katolikus templom Molnár C. freskóival, kunhalom a város körül, három értékes löszgyep a környéken: Kistompai löszrét, Gulyagyep, Szionda-puszta, gyógy- és strandfürdő (nyitva május végétől szeptember közepéig) 

 

 

Battonya és környéke természeti értékei

 

Összeállította: Szántó Zoltán

 

Battonya a Maros hordalékkúpján, a Csanádi-hát keleti, délkeleti részén fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 90-100 méter, de a területén található egyes kunhalmok 106 méter magasak. A település körüli talaj döntően magas mezőgazdasági értékű csernozjom. A Zarándi-hegység közelsége (40 km) miatt az évi átlagos csapadékmennyiség magasabb, mint a Csanádi-hát keleti felén. A terület eredeti növénytakarója jelentős részben löszgyep volt valaha, de a Száraz-ér mentén különféle vízparti, illetve mocsári jellegű növénytársulások is előfordulnak. A településtől délre és keletre hegyvidéki növényfajok is megjelennek. A török hódoltság idején elnéptelenedett tájra az 1700-as évektől betelepített szerb, román és magyar lakosság lendületes iramban törte fel a legeltetésre kiválóan alkalmas gyepeket, így ma már általában hatalmas szántóföldek foglalják el az egykori gyepek helyek. Három összefüggő gyep, több kunhalom és számos mezsgye azonban ma is értékes életteret biztosít növény- és állatfajok részére. A Sziondai-puszta enyhén szikes jellegű, mivel 2-3 méter mélyen sós a talaj, ezt nem is igen szántották.

 

A kistompai löszpusztarét

Battonya legfontosabb természeti értéke a szigorúan védett, nemzeti parki felügyelet alatt álló kistompai löszrét, amely a városközponttól 9 kilométerre fekszik. Turisták csak bejelentkezéssel, a nemzeti park által kijelölt kísérővel látogathatják. A löszrét kiterjedése 20,926 hektár, növényzete löszpusztarét társulás, amely kiemelkedő jelentőségű. A rét 7500 évvel ezelőtti természeti állapotot tükröz, több jégkorszaki reliktumfaj is megtalálható rajta. Azért maradhatott meg viszonylag érintetlennek az évszázadok során, mert a szomszédos Mezőkovácsházától is ugyanekkora távolságra fekszik, ráadásul nehezen megközelíthető, mivel a Száraz-ér és a Cigányka-ér összefolyásánál található, ahol a Száraz-ér hatalmas kanyarulata öleli körül három oldalról.

A löszpusztarétek eredeti látványát nyújtó, csenkeszes, fenyérfüves, árvalányhajas társulást találunk itt. Az alacsony termetű rókasás állományában itt nő a réti ibolya, később a mocsári nőszirom és a dárdáslevelű csukóka. A legértékesebb növényfajai a területnek: karcsú kerep, pusztai meténg, szennyes ínfű, macskahere, mirigyes kakascímer, öldöklő aszat, vetővirág és a kunkorgó árvalányhaj. Nevezetesebb állatfajai: ájtatos manó, magyar tarsza nevű lomhaszöcske faj, sisakos sáska, dongószender és törpe szender lepkefajok, délvidéki poszméh, fürj, földikutya. A rét és környéke a februári-márciusi vonulás közben rendszeres daru pihenőhely. A védett növények és a földikutya populáció mellett említést érdemel a környék gazdag madárvilága, kis kócsagok, fehér gólyák, szürke gémek mellett egerészölyvek rendszeresen fészkelnek a környéken.

Tompapusztai öregtölgy

Az egykori Purgly-birtok kastélyparkjából megmaradt egy 250 évesre becsült, 580 cm törzskerületű kocsányos tölgyfa, mely helyi védettség alatt áll.

 

A Száraz-ér

A Marosháton alig akad állandó vízfolyás, ezért kiemelt fontosságú lehetne a Száraz-ér, amely a Maros folyó mellékága, amely az Arad melletti Holt-Marosból indul, és Földeáknál torkollik a Marosba. A 19. század végéig hajózható volt, az 1960-as években román területen gáttal lezárták, vízellátása azóta általában alacsony, bár időnként több vizet engednek bele. Az utóbbi évtized során jelentősen javult a folyó vízminősége, korábban az aradi bőrgyár szennyezte erősen, manapság már kárászt, keszeget és csukát is fognak benne. A város központjában 90-100 egyedből álló tőkés réce-csapat él állandó jelleggel. A belterületen az érparton telepített, de szép jegenyenyárfásokat és szomorúfüzeseket találunk, máshol általában ruderális ártéri növényzet borítja.

 

A Gulyagyep

A település északi határában fekvő, 33 hektáros egykori legelőn már néhány éve nem folyik intenzív legeltetés, ellenben kisebb foltokban, a házakhoz közelebbi részeken még igen. A területet egyébként kaszálják. Idén ősszel a terület gyomosodás jeleit mutatta, rengeteg vadmurok volt látható, de Csathó András véleménye és saját emlékeim szerint tavasszal és nyáron a tipikus löszgyepi fajok, például a tejoltó galaj tömegesen fordulnak itt elő. A terület legfőbb természeti értéke a Dél-Alföld legnagyobb földikutya-népessége. Növényei közül a mirigyes kakascímer a legjellegzetesebb. A gyep védett növényfaja a nyúlánk sárma.

 

Mezsgyék

Ha valaki Battonya környékén az eredeti löszréti növénytakaró fajaira kíváncsi, a legjobb, ha néhány viszonylag érintetlenül hagyott mezsgyén néz körül. Említést érdemel a Battonya és Mezőkovácsháza, valamint a Mezőhegyes és Battonya közút melletti mezsgye, az előbbin kék atracél előfordulása is lehetséges. A legértékesebb lelőhely közvetlenül a román határ mellett fekszik, a régi palotai út mellett. Valaha ez volt Csanád és Arad megye határa, ezért bizonyíthatóan évszázadok óta nem szántották.

 

Kunhalmok

Ahogy az Alföldön, és különösen Csongrád és Békés megyében, Battonya környékén is találunk szép számmal kunhalmokat. Említést érdemel a kunágotai úton, Kunágota községtől kb. 3-4 kilométerre fekvő, 8-10 méter magas Cikó-halom, valamint az aradi úton az a halom, amelyen a Balta-kereszt áll. A dombegyházi és az aradi út kereszteződésénél található ótemetőben is áll egy jókora kunhalom. Ez utóbbi eredeti löszpusztai növényzete szántás miatt nem vizsgálható, de a másik kettőé igen. A szomszédos Dombegyháza körül két tucat kunhalmot tartanak számon. (Ezek közül 5-6 Battonya északi, keleti vagy délkeleti határában fekszik, több pedig a mai Románia területére esik.) Egy fantáziadús elképzelés szerint ezeket a kunhalmokat elődeink „pávaszem” alakban rendeztek el, de hogy ennek mi lehetett a funkciója, azt nem lehet tudni.

 

Gödrösök

Egykori agyagbányagödrök a település keleti határában. Korábban szemétlerakó is volt a terület egy részén, de az utóbbi időben tisztább lett a környezet. Többféle vizes növénytársulás figyelhető meg, horgászni lehet. Délkeleti részénél szőlők és gyümölcsösök voltak valaha, ma már csak 2-3 présház áll.

 

Téglagyári gödrök, Kecskés-gödör

Battonya északi határában, a volt téglagyár körül több nagyobb méretű egykori agyagbányagödör található, ezek közül kettőt horgászegyesület működtet, rendszeresen telepítenek halat a tavakba. Több kisebb, mocsarasodó gödör is található a területen, amelyekben szintén találni halakat, például csukát, ezek közül a fákkal erősen benőtt Kecskés-gödör kifejezetten romantikus hely.

 

Kráter

Mezőhegyes és Battonya határán található a Kráter nevű tó, amely 1962-ben egy olajfúró-torony elsüllyedésekor keletkezett. A feljegyzések szerint 1200 méter mélyen tartott a fúrófej, amikor nagy erővel gáz tört a magasba. A gáz berobbant, és a fúrótorony a közelben álló gépekkel, járművekkel együtt a földbe süllyedt. A fúrótorony helyén tó jött létre, amelynek állítólag még búvárok sem találták meg az alját.

 

A Sziondai-puszta

A település legkevésbé tanulmányozott, de értékes területe, egyben a Csanádi-hát legnagyobb összefüggő, 150 hektáros gyepterülete. Tengerszint feletti magassága 100 méter. Belvizes időben a puszta jelentős részét víz borítja. A Sziondai-gyep nagy része szikes rét és másodlagos gyep, de más élőhelyek is jelen vannak. A magasabb részeken a fokozott védelemre javasolt löszpusztarét társulás is előfordul. A terület már az újkőkorban lakott volt, a középkori település, Szionda is a közelben állt (innen a név). Az 1700-as évek végén erre végig hatalmas legelők terültek el, az 1900-as évek közepére azonban többségüket beszántották, a Sziondai-gyep a tornyai úttól délre is folytatódott, ott is egy hasonló méretű legelő húzódott, amelyet mára felszántottak. A 20. század második felében juhokkal és szarvasmarhákkal legeltették a gyepet. Az 1990-es évek elejétől csak kaszálták a gyepet.

A puszta az országhatárra „fittyet hányva” Románia területén délkelet, illetve délnyugati irányban folytatódik. Ott legeltetéses állattenyészést folytatnak rajta általában, így állapota is kifejezetten jó.

A területen egyes helyeken nitrogénfeldúsulás nyomán magas növésű gyomnövények, pl. héjakútmácsonya és aszatfélék tömeges elterjedése látható, de akad a mezőn olasz szerbtövis is. A terület értékét növeli a mezőt körülvevő 30-40 éves tölgyerdősáv. A gyalogakác elterjedése ellen azonban hatékonyabb fellépés lenne szükséges, mivel sok helyen már az árkokból és az erdősáv széléről „elindult” a mező nyíltabb részei felé. Tavaly ősszel a pettyegetett őszirózsa szép foltjait sikerült felfedeznem a mezőn. A terület több helyen szikes jegyeket mutat: vékony, hosszú szikerek kígyóznak keresztül rajta, nyáron, száraz időben valósággal összerepedezik a föld, a mély repedések kisebb fűszigeteket vesznek körbe. Ősszel, sok csapadék után a talaj zsombékossá válik, helyenként áll rajta a víz.

Csathó András István a következő növény- és állatfajokat figyelte meg a Sziondai-pusztán:

Növények

A Sziondai-gyepen kifejezetten sok edényes növényfaj található. Feljegyzett fajok: Csattogó szamóca, Tiszaháti iglice, Karcsú kerep, Hólyagos csüdfű, Apró füzény,

Kék iringó - a Sziondai-gyep talán legjellegzetesebb növénye, Sziki buvákfű, Gyűrűs borgyökér, Buglyos kocsord, Fehér gyíkfű, Lózsálya, Osztrák zsálya, Ligeti zsálya, Lila ökörfarkkóró, Csikorgófű, Pajzsos veronika, Lecsepült veronika, Felemás zsázsa, Varjúláb, Ködvirág, Sziki kányafű, Réti ibolya, Pocsolyalátonya, Réti őszirózsa, Bárányüröm, Kövér aggófű, Szürke aszat, Homoki zsellérke, Magyar sóvirág, Mezei tyúktaréj. Nyúlánk sárma - több ezres állomány, ez már indokolja a terület védelmét, Pusztai sárma, Spárga, Mocsári nőszirom, Csomós szittyó, Fekete szittyó.

 

Állatok

A Sziondai-gyepen kétszáznál jóval több állatfaj előfordulása ismert. Néhány különleges, ritka, és/vagy védett faj a teljesség igénye nélkül: Imádkozó sáska, Púposhasú rétiszöcske, Bőrfutrinka, Rezes futrinka, Nagy szentjánosbogár, Pompás nünüke, Szarvasbogár, Kis szarvasbogár, Kétsávos földicincér, Hengeres szalmacincér, Törpeszender, Fecskefarkú pillangó, Nagy tűzlepke, Atalantalepke, Nappali pávaszem, Délvidéki poszméh, Tarajos gőte, Pettyes gőte, Vöröshasú unka.

A Sziondai-gyep Battonya legjobb madárélőhelye. Csathó András István a következő értékes fajokat figyelte meg a területen: Fekete gólya, Fehér gólya, Fakó rétihéja, Egerészölyv, Békászó sas, Vörös vércse, Fürj, Bíbic, Erdei cankó, Kék galamb, Kuvik, Réti fülesbagoly, Kis őrgébics, Holló. Csathó András János vadmacskát is észlelt a pusztán.

Felhasznált irodalom:

Battonya város honlapja

Csathó András János: A Battonya-tompapusztai löszpusztarét élővilága

Csathó András István: Javaslat a Natura 200 hálózat battonyai Sziondai-gyeppel való kiegészítésére (kézirat)

 

Ötnapos túrajavaslat a régióban Szegedtől Temesvárig, a középpontban a kulturális látnivalókkal

1. nap

Ópusztaszer

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Hódmezővásárhely
Emlékpont Múzeum

Kiszombor
Rotunda és Római katolikus templom

Óföldeák
Római katolikus erődtemplom

Makó
Fátyol Mihály cigányprímás szobra
Kossuth Lajos szobra (1905)
József Attila Múzeum – Állandó kiállítás Galamb József emlékére (Ford-T Modell) 
Szent István Templom

Szeged
Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház
Aradi vértanúk tere
Dóm tér, Fogadalmi templom
Görögkeleti szerb ortodox templom
Új Zsinagóga 
Klauzál tér
Széchenyi tér


2.nap

Sânnicolau Mare 
Castelul Nákó şi colecţia memorială Béla Bartók (A Nákó Kastély és a Bartók Béla emlékgyűjtemény)

Lenauheim 
Casa Memorială „Nikolaus Lenau” şi colecţia etnografică a şvabilor bănăţeni („Nikolaus Lenau” emlékház és a bánsági svábok néprajzi gyűjteménye)

Timişoara 
Piaţa Victoriei (Győzelem tér)
Catedrala Mitropolitană şi Colecţia de artă a arhiepiscopiei Timişoarei
(Érseki Székesegyház és a Temesvári Érsekség Művészeti Gyűjteménye)
Castelul Huniade – Muzeul Banatului (Hunyadi kastély – Básági Múzeum)
Piaţa Libertăţii (Szabadság tér)
Piaţa Sfântul Gheorghe (Szent György tér)
Palatul episcopiei romano-catolice (Római Katolikus Püspöki Palota)
Piaţa Unirii (Egyesülés/Dóm tér)
Muzeul de Artă Timişoara (Művészeti Múzeum Temesvár)
Catedrala episcopală ortodoxă sârbă şi palatul episcopiei (Szerb Ortodox Püspöki Székesegyház és Püspöki Palota)
Bastionul Theresia (Teréz Bástya)
Memorialul Revoluţiei (A forradalom emlékjele)
Consiliul Judeţean Timiş (Temes Megyei Tanács)
Cartierul Fabric (Gyárváros)
Cartierele Iosefin şi Elisabetin (Józsefváros és Erzsébetváros negyedek)


3.nap

Arad
Palatul Cultural (Kultúrpalota)
Monumentul celor treisprezece generali ai revoluţiei maghiare din 1848-49 (Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve)
Mănăstirea ortodoxă cu hramul Sfântul Simion Stâlpnicul (Oszlopos Simeonnak Szentelt Ortodox Kolostor)
Biserica romano-catolică (Római katolikus templom)
Biserica Evanghelică Luterană/Biserica Roşie (Evangélikus templom/Vörös templom)
Parcul reconcilierii (Megbékélés parkja)
Catedrala „Naşterea Sf. Ioan Botezătorul” (Keresztelő Szt. János születésének szentelt ortodox katedrális)
Palatul Administrativ din Arad (Aradi Városháza)
Teatrul Clasic „Ioan Slavici” („Ioan Slavici“ klasszikus színház)
Biserica ortodoxă sârbă, cu hramul Sfinţilor Petru şi Pavel (Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt szerb templom)
Turnul de apă din Arad (Aradi víztorony)

Lipova 
Bazarul turcesc (Török bazár)
Biserica Ortodoxă (Ortodox templom)
Muzeul Oră?enesc din Lipova „Sever Bocu” (Sever Bocu városi emlékmúzeum)
Mănăstirea Maria Radna (Máriaradnai Monostor)

Soimos
Cetate Soimos (Solymosi vár)

Şiria 
Castelul Siria (Világosi vár)

Pâncota


4.nap

Dezna 
Castelul Dezna (Dézna vára)

Gurahonţ

Hălmagiu 
Biserica „Adormirea Maicii Domnului” (Nagyhalmágyi Istenszülő elszenderülése ortodox templom)  
Biserica „Na?terea Maicii Domnului” (A vidéki barokk stílusú Erődtemplom a Szent Szűz születésével)

Poieni 
Biserica de lemn din Poieni (Ruszkatői fatemplom)

Zolt 
Biserica de lemn din Zolt (Zoldi fatemplom)

Traian Vuia 
Muzeul Memorial Traian Vuia (Traian Vuia Emlékmúzeum)

 

5.nap

 Lugoj 
Biserica ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” şi Colecţia de Artă Bisericească Veche a Protopopiatului  („Szűzanya Elszenderedése” ortodox templom és az Esperesség Régi Egyházi Művészetének Gyűjteménye) 
Turnul fostei biserici „Sfântul Nicolae” (Az egykori „Szent Miklós” templom tornya)
Piaţa Josif Constantin Drăgan (Josif Constantin Drăgan tér)
Podul de Fier (A Vashíd)
Centrul vechi al „Lugojului German” („Német Lugos” régi központja)

Şemlacu Mic 
Mănăstirea ortodoxă română „Săraca” („Săraca” román ortodox Kolostor)

Sângeorge 
Mănăstirea ortodoxă sârbă Sfântul Gheorghe – „mănăstirea Sângeorge” (Szent György szerb ortodox Kolostor – „Szent György kolostor”)

Partoş 
Mănăstirea ortodoxă română Partoş (Partosi román ortodox kolostor)

Összeállította: dkmt.eu